Vége az Ünnepnek

A Temetőben szokásos rituálé. Himnusz, Egy beszédet mond az önkormányzat részéről, Kovács Eszter alpolgármester asszony, egyet tőlünk Kapcsos János. Koszorúzás, Szózat. Körbejárjuk az 56-ban elesettek sírjait. Oltványi Laci sírjánál miközben beszélek, majdnem kicsordul a könnyem.

Ennyi. Oszlik a tömeg. Páran 56-osok autóba, illetve autóbuszba ülünk, megyünk az országzászlóhoz, levonni a lyukas lobogót. Lyukas zászló le, hagyományos nemzeti lobogó vissza a helyére, vége az 51. évfordulós ünnepnek. A rendezők arcán megkönnyebbülés, sikerült levezényelniük ezt a napot is. Az ünnep menete a kerületben zavartalan volt. Mindent megtettek, hogy ez így legyen. 

  -  Miért vagy mégis elégedetlen – kérdezem önmagamtól – hisz minden úgy sikerült, ahogy kívántad. Soha ennyien nem versenyeztek. A te ötleteid adták meg a az ünnep ceremóniáját. A futás rajt helyét és célját. A te ötleted volt az országzászló helyén a lyukas lobogó. Jó volt látni a versenyző gyerekek kipirult arcát. Láttad a nyertesek örömét, Volt egy perc, amikor azt hitted méltóan emlékeznek arra az ügyre, amelyre életedet tetted.
Aztán visszazökkent az ünnep a protokolláris menetbe. Hiányzott valami. Valami, ami 56-ban ott volt. Nem az egység, hisz akkor is sokat vitáztunk egymással. Ülök az autóban, és nem indítom meg a motort. Valami szomorúság vesz rajtam erőt. Istenem, mi volt akkor más? Bodor Pali naponta nekiugrott Várfalvy Lajosnak - a Forradalmi Tanács elnökének. - és én Palinak adtam mindig igazat, mert úgy éreztem, hogy övé a jobb álláspont. Egy valamiben volt azonban egység, tudtuk, hogy merre kell fordítani a fegyverek csövét, és ki az ellenfél, és ki az ellenség.

A jelképes fegyverek csövei, most egymásra irányulnak.

A Forradalom évfordulója előtt egy pár nappal egy szocialista képviselőnő - Havass Szófia, dehonesztáló kijelentéssel illeti az 56-os forradalmat. Az mondja, hogy a forradalom kiszabadította a nyilasokat és a fasisztákat a börtönből. Neki ilyen emlékei vannak a forradalomból. Azok az igen kompromittált nyilasok, akik tényleg kijöttek Vácról, - pl. Dövényi Nagy Lajos a nyilas író - 24 óra alatt elhagyták az országot, mert tudták, hogy a mi forradalmunk nem az övék. A kis nyilasok, pedig ott voltak a pártban, Leninnél is kommunistábban, hogy feledtessék múltjukat. Itt Pesterzsébeten is tudok néhány példát.

Fasiszta váddal végezték ki Révay Kálmán és Illy Gusztáv vezérőrnagyokat, a magyar katonai ellenállás tisztjeit, akiket egyébként a németek is letartóztattak. Mindenki fasiszta volt, aki nem értett egyet a kommunistákkal. Fasiszta volt a paraszt, aki lázongott, mert üresre seperték padlását, fasiszta volt az a munkás, akinek évente négyszer szigorították a normáját, és ez ellen tiltakozott, fasiszta volt az, az értelmiségi, aki nem tudott beállni a dicsőítők soraiba. Amennyiben Havass Szófia ilyen fasisztákra gondol, úgy ezek tényleg kijöttek akkor a börtönökből. Kijött Kárpáti Kamill díszpolgárunk, Gérecz Attila, ma egy irodalmi díj van róla elnevezve, és a többiek, akik csak a vád szerint voltak fasiszták.

Az MSZP politikai hitvallásában Nagy Imre mögé állt, akkor miért van az hogy egyes tagjai még mindig a kádári ideológia és frazeológia talaján állnak. Az MSZP néhány tagja elhatárolódott ugyan Havass Szófiától, de a párt vezetése a mai napig hallgat. Vagy ők így értelmezik a szólás szabadságot?

Nesze neked ünnep.

Az Önkormányzat és az 56-os szövetség rendezi hivatalos kerületi megemlékezést. Október 20-án tartják. Nem értem miért. Ekkor még össze lehet csődíteni a diákokat? Vagy félünk valami rendzavarástól? Szegény Forradalom... Szegény hazám...

A FIDESZ nem vesz részt az ünnepen. Indok hogy az erzsébeti MSZP nem határolódott el Havass Szófiától, és ha ez nem történik meg, akkor ők nem ünnepelnek az MSZP-el. Mivel mi egyetlen szervezetet sem tilthatunk el a koszorúzástól, így tőlünk is elhatárolódnak?

Október 23. Mi, 56-osok kimegyünk az Emlékezés terére, és egy-egy szál virágot teszünk az emlékműhöz. Mindegyikünk egy percig elmereng, és ki-ki a maga hősi halottjára gondol. Az én agyamban Weisz Laci képe dereng fel. Még 18 éves sem volt. Az érettségire készült. November 4-én halt meg a Kerepesi temetőnél. Egyeztetni ment a BKV székházba, az Akácfa utcába. Azt hitte, arra szabad az út. Autójukat kilőtte egy szovjet tank. Ez volt az ünnepnek az a pillanata, a futás indításával együtt, amelyet szívemhez legközelebbinek éreztem. Ez volt az igazi megemlékezés. Aztán elromlik a kedvem.

Megint zavargások a Belvárosban. Nem tudom kinek az érdeke, hogy megzavarja ünnepünket, de már tavaly is aljas és gonosz tett volt. Ugyanaz a csőcselék, amely a meccsek után verekszik, most az ünnepet használja fel, hogy kiélje aljas indulatait.. Valaki ezeket használja fel, hogy lejárassák a mi ünnepünket?

Október 26. ATRA. Új táblát avatunk. Ezen az ott legyilkolt bajtársaink neve is fel van tüntetve. Persze az egyik hibás. Kara Ferenc helyett Karara Ferenc lett a kőbe vésve. Kara Ferenc 1956, október 26-án 23 éves volt. Karap Zsigától tudom, hogy vele járt a Török Flóris utcai elemibe, két évvel alattam. Istenem, ha akkor nem kérem a Nemzetőrséget, hogy nézze meg tényleg fosztogatók járnak a Somody Csónakházban, akkor talán ezek a fiúk még ma is élhetnének. Ők lementek oda, nem találtak semmi rendellenest, visszafelé jövet jött a hír a Kiskunhalasi lövészekről, akik régi címerrel a sapkájukon, és vörös zászlóval az autójukon, vonultak Budapestre, elfojtani a forradalmat. Ott halt mindegyik nemzetőr a kiskunhalasi lövészek golyóitól. Az is igaz, hogy a lövészezred is feloszlott akkor, hogy később Budapesti Karhatalmi Lövészezred néven 1957-ben újjáalakuljon. Ugyanazon parancsnokság alatt. Kivonul a Nemzetőr Hagyományőrző Lövész Egyesület. 30 emberrel . Altábornagy, vezérőrnagy, őrnagy és néhány tiszt és tiszthelyettes, hol a legénység? A megszólítás úr. Mi bajtársak voltunk. De legalább ők valóban forradalomnak tekintik 56-ot.

Október 23-t a pártok a napi politika ünnepévé tették A hatalmon lévők nemzeti egységről beszélnek – ami nincs meg és nincs is meg a hozzá vezető út - az ellenzék pedig a népszavazásra kampányol, bár előkerül egy régi liberális elem a keresztény vonal mellé a Szabadság és Egyenlőség fogalma. Először határolódik el aktívan a Fidesz a szélsőséges zavargóktól. De hol a forradalom? Hol van Nagy Imre és társai, hol van Angyal Pista és Törzsök Géza kivégzett bajtársaim, akikkel együtt voltam a Fő utcai börtönben. Hol vannak az egykori lefogottak? A falukban a pufajkások által megverettek, megalázottak. Hol vannak az egykori meghurcolt Munkástanács és Forradalmi Bizottsági tagok. Néhány szobor és emléktábla emlékeztet rájuk. Néhányunk szívében ott vannak, de formálissá vált ez az ünnep is.

A Fidesz nem csak az MSZP-től, hanem tőlük is illetve tőlünk is elhatárolódott itt a kerületben. Megemlékezhettek külön, de hol voltak e megemlékezésnél az erzsébeti forradalmárok.

A forradalomért hősi halált halt és kivégzett bajtársaink emlékét talán jobban szolgálná egy kevésbé protokolláris, kisebb ünnepség, pártok nélkül. A pártok rendezzék meg maguk saját ünnepüket.

Azon gondolkodom, hogy mi lenne, ha nemzeti ünnepeinket a pártoktól függetlenül rendeznénk. Ha ünnepeink rendezését a társadalmi szervezetek végeznék, és csak az jönne oda, aki tényleg úgy érezné, hogy ünnepelnie kell. Jöhetnének a párt tagok is, de csak magánemberként. Azzal, hogy egy párt lerakja koszorúját, nem biztos, hogy a forradalom eszméit is elfogadja. Ez igaz a jobb és baloldali pártokra egyaránt.. Biztos, hogy kevesebben lennénk, de ez a kevesebb több lenne.

Ülök az autóban, és gondolkodom. Vége az ünnepnek. Vajon mi lesz jövőre?

Somogyváry Géza
Az 1956-os XX. ker. Forradalmi Nemzeti Bizottság
 Elnökségének tagja
       Díszpolgár